Erdőszentgyörgy

Bözöd, Maros megye dél-keleti részén fekszik Bözöd patak völgyében, a Küsmöd és Lóc pataka által határolva, ahol 2000 méter hosszúságban húzódik. A Küsmöd patak és a Bözöd patak is a Bözödújfalut elárasztó tóba fut. E völgyet nyugatról magas hegyláncolat választja el a Lóc-patak völgyétől. Ennek Bözöd feletti felcsúcsát Anya-hegynek, a következőt (Pipének-talán, mert kisebb), a vele összefüggőt Várhegynek nevezik. E magas csúcsról nagyszerű kilátás tárul fel. Fél Erdély látszik innen.

A XIV. században Bezeod néven már, mint falu szerepel. Nevének eredete egyfelől a magyar Beze személynév –d helynévképzős származéka. Másfelől, a hagyomány szerint a Bözödtől nyugatra levő szomszédos völgyben, régen Lóczfalvának nevezett, népes falu volt. Ebben a völgyben most is egy ott létező dombot „Templom” hegynek, az alatta levő teret „Faluhelyének” a mellette felnyíló kis völgyet „Házas völgynek” nevezik. De az akkor országút által szelt völgyben sok dúlatásnak, adóztatásnak, zsarolásnak volt kitéve. Lakói elhatározták, hogy elvonulnak onnan más rejtett, magányos völgybe. Elindultak új lak után szemlélődni, s a bérctetőn megállva szétnéztek, tanácskoztak, hogy hová települjenek.  Többen az akkor benőtt, szép, legelőkkel dús szomszéd völgyet ajánlották. Az elköltözni akarók vezetője odamutatva a szép zöld völgyre, felkiáltott: „Be ződ!” E székely tájszólásból lett a Bözöd településnév.

Hogy mikor és milyen körülmények között „zajlott” le ama áttelepülés, költözködés, nem lehet pontosan tudni, de azt már történelmi tények, feljegyzések tanúsítják, hogy Bözöd már 1332-ben a mai helyén létezett, s jókora falucska lehetett, ha nyilvántartásba vették. 1566-ból való első okirati említése, 1567-ben 19 kapu után fizetett adót. Bözödhöz tartozott Bözödújfalu.

A település két templommal rendelkezik. Református temploma késő középkori eredetű, a XVI. század elején átépítették. Tornya 1821-ben épült. (http://turism-sangeorgiudepadure.ro/index.php/hu/latnivalok/templomok/2482-biserica-reformata-din-bezid-5). A jelenlegi unitárius templom 1806-1810 között épült. A belső berendezések 1813-ra készültek el, míg a tornyot 1917-re fejezték be. Az 1939-ben a reformátusok által elvett templomról nem lehet tudni, hogy mikor épült. Az 1773. november 27-én keltezett esperesi vizitáció alkalmával készült jegyzőkönyv értelmében 1738-ban a használatban levő fatemplom, a nagy faluégés alkalmával leégett. Helyében a falu egyik mellékutcájában (Hatosvár) a közösség egy kőtemplomot épít. Mivel ezen a helyen többszöri földcsuszamlás történt, telekcsere következtében kezdődött el a jelenlegi templom építése a falu központjában 1806-ban (http://turism-sangeorgiudepadure.ro/index.php/hu/latnivalok/templomok/2481-biserica-unitariana-din-bezid-5).

 

Iskola, valláserkölcsi nevelés

Az 1806-os évtől rendelkezünk iskolával kapcsolatos adatokkal. Az iskola felekezeti jellegű 1902-ig. Ettől az évtől állami iskola van Bözödön. A XIX. század első felére jellemző az iskola rendszertelen látogatása a gyermekek részéről. Ennek oka a járványos betegségek, valamint a szülőknek való segédkezés a mezőgazdasági munkálatokban. Az esperesi vizsgálószék több alkalommal felszólítja az egyházközséget a tanulók rendszeres iskoláztatására vonatkozóan. Azonban a nyári időszakban való tanításon úgy a fiúk, mint a lányok rendszeresen részt vesznek.

1857-ben az egyházi épületek kiegészülnek egy új épülettel: „célszerű iskolával” 1867-ben az iskola teljesen kész van és be is van rendezve. Az iskola helye a jegyzőkönyvekben nincs feltüntetve, adat nem áll a rendelkezésre, hogy a falu melyik részén található.

1890-ben a két vallásfelekezetű tanulók együtt tanulnak: az I-II. osztályt az unitárius iskolamester, a III-IV-V. osztályt mindkét felekezet részéről a református iskolamester tanítja. Szerdán és szombaton a két felekezet tanulói más-más helyiségben vallás-erkölcsi nevelésben részesülnek.

 

A bözödi halomsírok

A bözödi halomsírmezőt Orbán Balázs ismertette először, modern kutatásokra azonban 2009-ig nem került sor. Ekkor, majd 2011-ben is, Czajlik Zoltán készített légi felvételeket a területről. A régészeti feltárás nem zárult le. A részletekről bővebben olvashat: http://turism-sangeorgiudepadure.ro/index.php/hu/latnivalok/muemlekek/2450-mormintele-tumulare-din-bezid-5 oldalon.

Bözödön több százados hagyománya van a szalmafonásnak. (http://turism-sangeorgiudepadure.ro/index.php/hu/latnivalok/hagyomanyos-mestersegek/2439-impletitul-din-paie-5) Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek felismerik, hogy a szalmát az almozás mellett másra is lehet használni. Különböző fonatok elkészítése után, azokból használati tárgyak készültek, készülnek. Az utóbbi időben a használati tárgyak mellett egyre nagyobb teret hódítanak a dísztárgyak. A szalmafonás egyik jellegzetes módja a szalmafonó kórus, ahol az asszonyok a téli estéken összegyűlve jókedvű hangulatban „kötik a kalapot”, készítik a különböző fonatokat.

 

Kiemelkedő személyiségek

Bözödi György, családi nevén Jakab,  1913. március 9-én született Bözödön, 1989. november 29-én halt meg, Budakeszin. Író, költő, szociográfus, történész.

 

Koncz József
Koncz József író, Bözödön (Udvarhelyszék) született 1829. november 11-én. Iskolai tanulmányait Makkfalván, Székelykeresztúron, Marosvásárhelyen (1843-1854) közben a szabadságharc ideje alatt, mint honvéd szolgálta hazáját. 1854-1856 között teológiai tanulmányokat végez Kolozsváron. Két év tanítói tevékenység után (Marosvásárhelyen) külföldi tanulmányútra megy. Egy évet a Marburgi, egy évet részben Baseli, részben Zurichi egyetemeken tölt. 1860-ban visszatér Marosvásárhelyre, ahol előbb segéd-, majd rendes tanér lett.

A Teleki hagyaték rendezésével kezd el foglalkozni és 1896-tól a Teleki levéltár őre lesz. Számos irodalomtörténeti és egyháztörténeti adatot közölt időszakos kiadványokban.

 

Bözöd látnivalói:

http://turism-sangeorgiudepadure.ro/index.php/hu/rolunk/telepuelesek/2548-bezid-5