Erdőszentgyörgy

Az ortodox templom védőszentje „Szent György”. Az épületet a parókiával együtt építették 1935-38 között Muică szenátor közbenjárására állami támogatással és a hívek hozzájárulásával. Eredetileg létezett egy fatemplom, melyet az Alszegben a „Szőlők alatti” részen építettek, de ez eddig tisztázatlan körülmények között leégett. Helyette a falu közepén 1867-ben építettek egy új templomot téglából és cseréppel fedve.

Mivel a befogadóképessége kicsi volt, lebontották. 1935-38 között a helyére építették a jelenlegi ortodox templomot kőből, téglából. Fedele cinpléhből készült.
Tervezője N.C. Mihăilescu, míg kivitelezője Páz József udvarhelyi építészmester. Alaprajza kereszt alakú, három toronnyal. Szerkezetileg előcsarnokból, előhajóból, hajóból és szentélyből (oltár) áll, 26,88 m hosszú és 8,50 m széles. A két első torony magassága 30, 30 m, míg a kupola 32,95 m. A templom végleges befejezése sokáig elhúzódott, a kifestése 1982-84 között történt. A falfestést Govoreanu Nicolae vîlceai festő végezte „freskó” technikával neobizánci stílusban. A képeket nedves vakolatra festették.

Az ortodox vallás
A gyulafehérvári ortodox püspökség az erdélyi fejedelemség létrejötte után szerveződött meg. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György át akarták téríteni az ortodox vallásúakat a református hitre – sikertelenül. Ghenadie ortodox püspök alatt, Bethlen Gábor idején rendelik alá az összes erdélyi parókiákat a gyulafehérvári püspökségnek. 1643-ban a 20 erdélyi fejedelemségben létező ortodox esperesség közül, 17 Geleji szuperintendens befolyása alatt állott, aki szintén próbálkozott az áttérítéssel (Mitropolie). 1699-1701 között folytak a jezsuiták révén a meggyőző tárgyalások, hogy a gyulafehérvári püspök, Athanasie fogadja el az ortodoxok egyesülését Rómával. 1701-ben azon ígéretre, hogy megtarthatják szertartásrendjüket, és a papok mentesülnek az adófizetés alól, a püspök elfogadta a Rómával való egyesülést. 1715-ben kétszáz évi, szünet után újraalakítják Gyulafehérváron a római katolikus püspökséget, a Rómával egyesült püspökséget pedig Fogarasba helyezik, ahonnan Balázsfalvára kerül, végleges helyére. A Habsburgok a gyulafehérvári vár építése miatt lebontják a volt ortodox érsekség épületeit. 1922-re Gyulafehérváron megépítik a régi ortodox püspökség helyén az Egyesülés székesegyházát, amelyben Ferdinándot megkoronázzák Nagy-Románia királyának. Nagy-Románia létrejötte után a görög-katolikusok az ortodoxokkal szemben háttérbe szorulnak, míg 1948-ban arra kényszerítik, hogy áttérjenek az ortodox hitre. Erdőszentgyörgyön a románok megmaradnak az ortodox hiten, a görög katolikusok száma elenyésző. 260 év után, 1975-ben Gyulafehérváron újralétesítik az ortodox püspökséget. Gyulafehérvár az új egyházmegye központja lesz (Mitropolie). Erdőszentgyörgyön az ortodox vallás megjelenése szintén az erdélyi fejedelemség időszakára tehető, hiszen a katonai és fiskális összeírásokban, megjelennek a román etnikumra utaló nevek. Valószínű a székelyek szolgasorba kényszerítésével együtt kerülnek a birtokra ebbe a státusba a román ajkúak is. Az erdőszentgyörgyi ortodox egyház dokumentumai szerint 1704-ben épült a románok első fatemploma az Alszegen.

Lelkész: Raul Tudorel Iacob

Az Ortodox egyházközségről ITT olvashat bővebben.