Oktatás
A XV-XVI. században az erdőszentgyörgyi plébánia mellett is folyt valamelyes oktatás. A presbiteri jegyzőkönyvek tanúsága szerint Erdőszentgyörgyön az első iskolamestert 1626-ban Fiatfalvi György néven jegyezték fel. A „Marosi református trachtus” legrégibb egyházlátogatási jegyzőkönyve 1692 őszén kezdődik, eszerint 52 eklézsia van, közöttük Erdőszentgyörgy is szerepel, ahol Szatthmári István töltötte be a schola-mester szerepét.
A kuruc szabadságharc idején Marosszék lakosaira újabb megpróbáltatások vártak. A mesterek jó része elvándorolt, vagy katonának állt, újabbak viszont nemigen kerültek a kollégiumok megcsappant létszámú diákságából. Ezzel magyarázható, hogy 1703-ban Erdőszentgyörgyön Uyvárossi András személyében még van tanító, de 1713-ig nincs tudomásunk iskolamesterről. Ezt követően a tanítói tisztséget Baczoni János tölti be (Sipos 108). 1713 után az élet visszazökkent a régi kerékvágásba. Az egyházmegyék keretében a falvak egyre inkább igényelték a hívek állandó lelki gondozását biztosító helybeli papot, de azt is, hogy gyerekeiket helyben lakó mester oktassa.
Az iskolaépület általában három osztatú volt: szobából, pitvarból és kamrából állt. Fala fából készült, szalmazsuppal vagy zsindellyel fedve, mellette gazdasági épületek, istálló, pajta, csűr, sertés- és tyúkól, pince, sütőkemence álltak. A szoba nemcsak a mester lakása volt, kezdetben a tanítás is itt folyt. Csak a XVIII. század elején merült fel az igény, hogy a tanuló gyerekek számára külön helységet biztosítsanak.
Felismerve az oskolaház nem megfelelő állapotát, 1849. május 6-i presbiteri gyűlésen vetődik fel egy új oskolaház megépítése. Az iskola 1857-ben „a régi lakból alakíttatott át”, mert most nem felel meg a követelményeknek. Felszerelése is hiányos, és ezen az egyház szegényes viszonyai miatt nem tud segíteni, írja Pallós Albert 1896-ban (Pallós 136).
Az épülethiányt hivatottak pótolni a magyar állam által építtetett millenniumi iskolák. Így épült fel 1902-ben a Dózsa György úti épület kimondottan iskola céljára.
Az 1896-ban a református felekezeti iskolát megszüntetik, és átadják az államnak azzal a kikötéssel, hogy az egyik tanító mindig református legyen, és végezze a kántori teendőket is.
1934-1936-ban Muică szenátor közbenjárására a román állam építi fel a patkó alakú épületet.
Az 1948-ban államosított Rhédey-kastélyt, 1961-ben iskolaépület céljaira adják át, míg 1966-ra felépül a líceum új épülete, 1990-ben pedig az új tornaterem.
Mai értelemben vett osztályok, a falusi iskolákban nem voltak, a tanulók nem kor, hanem tantárgyak szerint csoportosultak. Az 1840-es években három csoport különböztethető meg, az elsőbe a betűzők, szótagolók, a másodikba az olvasók, a harmadikba a könyv nélkül tanulók tartoztak. Erdőszentgyörgyön 1846-ban az első osztályban 5-10 éves gyermekek tanultak, a másodikban 6-10 évesek míg a harmadikban 10-14 év közöttiek. (Sipos 286).
1919-ben a román állam átszervezi az iskolahálózatot, létrehozva egy román és egy magyar tagozatot. A magyar iskola felekezeti iskolaként működött 1922-ig. Ezután a két tagozatot egyesítik, és román iskolaként működik 1940-ig tíz tanerő vezetésével, román nyelven. Az 1929-es esperesi vizitáció jegyzőkönyvében van bejegyezve, hogy a községben csak román tannyelvű iskola van, ahova a református gyerekek is járnak. 1940. és 1944. között állami iskola működött, magyar nyelven. 1945-1948. között vegyes gimnázium van a helységben. A tanügyi reform után két kétosztályos iskola alakult 22-24 tanszemélyzettel. 1952-ben a más faluból való tanulók számára bentlakást rendeznek be. A bentlakás napjainkban is működik. 1955-ben a hétosztályos magyar iskola tanügyminiszteri rendelet alapján középiskolává alakul, amelyhez 1959-ben csatolják a román tannyelvű iskolát. 1975-ben a minisztertanács rendelete a kitűnő eredményeket felmutató elméleti líceumot ipari líceummá alakította át faipari majd építőanyag-ipari profillal. 1977-ben pedig az Erdőgazdálkodási és Építőanyag Minisztériuma vette át a líceumot. 1978-ban különvált a líceum az általános iskolától, elosztva az épületeket, felszerelést, adminisztratív személyzetet, de a tanári kar egy része közös maradt. (Nostrum). Végül 2003 őszén a tanfelügyelőség anyagi okokra hivatkozva újra egyesítette a két iskolát, bár a vélemények megoszlottak ebben a kérdésben.
2004-ben az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpont 1200 tanulóval rendelkezik, melyhez csatolódik még 298 gyerek a napköziből és óvodából. A tanszemélyzet száma 98, ebből 14 óvónő, 12 tanítónő és 72 tanár, mester. 2003-2004-es iskolai évben a következő csoportok és osztályok működtek: román óvodás csoport 3, magyar óvodás csoport 7, román elemi osztály 4, magyar elemi osztály 8, 4 román általános iskolai osztály, 10 osztály a magyar tagozaton,4 román líceumi osztály, 8 a magyar tagozaton, esti tagozat 1, szakoktatás és inasoktatás 7 osztály, famegmunkálás, mechanika, közétkeztetési kiszolgáló (román nyelven) és testápolási szakosítással.
2009-ben megszűnt a Rhédey-palota épületének iskolaépületként való használata, de cserébe egy modern, új épülettel gazdagodott az oktatási intézmény.
Az iskolák élén álló igazgatók:
Magyar iskola | Román iskola |
---|---|
PopVictor (1920-1940) | |
Máthé János (1946) | Piroşca Traian (1945-1946) |
Kozma János (1952) | Bogdan Vasile (1947-1948) |
Nagy Domokos (1953) | Spinei Horolambie (1949-1956) |
Németh Lajos (1955) – magyar líceum | Nuţiu Dumitru (1957-1959) |
Baczó Zoltán (1956-1959) – magyar líceum |
Magyar és román líceum |
---|
Baczó Zoltán (1959-1960) |
Hatos Samu (1961-1976) |
Papp Imre (1976-1978) |
Líceum | Általános Iskola |
---|---|
Papp Imre (1979-1987) | Feier Emilia (1978-1989) |
Cociş Mihai (1987-1989) | |
Bartha Ágnes (1989-1993) | Hatos Gyöngyi(1989/1990) |
Muică Mioara (1990) | |
Magyarosi Erzsébet (1993-2003) | Bartos Miklós (1990-2003) |
Magyarosi Erzsébet (2003-2011) – Iskolaközpont | |
Tóth Domokos (2011- 2016) – Szent György Technológia Líceum | |
Léta Áron (2017-) – Szent György Technológia Líceum |
Az erdőszentgyörgyi oktatás eredményességét jelzi, hogy az itt végzett tanulók közül számos orvos, gyógyszerész, tanár, jogász, mérnök, közgazdász, biológus, festő, szobrász, tanító és más felsőfokú képesítést nyert szakember került ki.
Erdőszentgyörgyön az iskolai oktatás mellett az óvodai nevelés is fontos szerepet kap. A városban egy déli óvoda és egy napközi működik. Ez utóbbi, a Zeyk kúriában.